A faszén-égetés mestersége Székelyföldön is – Farkaslaka központtal – apáról-fiúra szállt, ma kizárólag vállalkozásban végzik. A szakirodalom szerint (Kós Károly: Lápos vidéki szénégetők és szénégetés Népismereti Dolgozatok 1978) a XX. század első felében gereblyei mesterektől tanulták el a szakma fogásait.
A technológia nem sokat változott az elmúlt száz évben, ma is ugyanazokat a szerszámokat használják: csákány, lapát, kocsorba, gereblye, gajmó, vasvilla.
A boksát 8-12 m átmérőjű körben alakítják ki. A 100-130cm hosszú és 10-30cm vastagra felhasított bükkfákat középen kezdik rakni egy A alakban elhelyezett méterfa köré. Három rend fából rakják, 3-3,5 m magasra, félgömb alakban.A boksát szalmával takarják be, hogy az ezután rákerülő 20-25 cm vastag porhanyós föld ne hulljon a fa közé. A begyújtás egy meghagyott vízszintes lyukon történik, a füst és a gáz szellőzőlyukakon keresztül távozik, melyeket folyamatosan karban kell tartani.
Egy 10m-es boksa nyáron kb. 14-16 nap alatt, télen 10-12 nap alatt ég ki. A kész faszenet zsákokba csomagolva szállítják el, amit máshol válogatva, kisebb kiszerelésben visznek tovább a kereskedők.
Manapság a munka tavasztól őszig zajlik, általában családostul kiköltözött munkásokkal, akik ezalatt az idő alatt alkalmi szálláshelyeken laknak.
A munka nehéz, piszkos, egyhangú és a boksába bele is lehet esni, ahol jó meleg van...
A két háború között ez nagyon jól fizetett munkának számított, ma ez már nem így van.
Köszönöm a képeken szereplőknek, hogy lehetővé tették a fotók elkészítését.
 |
| A boksa rakása |
 |
| A pótlásra használt nehéz fahasábokat a boksa tetejére kell felvinni |
 |
| A szénégető fia dínókkal játszik, amikor épp nem segít |
 |
| Ujjak |
 |
| Távlat |
 |
| Alulnézetben |
 |
| A nap vége felé |
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése