2016. december 11., vasárnap

Ökörsütés Gyöngyösön


Az idősebbek sem emlékeznek ilyenre, ami december elején történt Gyöngyösön. Egy egész ökröt sütöttek meg a Fő téren! Álljon itt egy riport a történtekről.

Este 5 óra körül kezdték meg az előkészítést és rövidesen fel is került a 250kg-os ökör a nyársra. A kisebbek el is csodálkoztak rajta...



A szerszámok:

Miután rögzítették az ökröt, megtűzdelték szalonnacsíkokkal és meggyújtották a tüzet alatta.





Egész éjszaka forgatták a tűzön, reggel felé már szép színe volt és egyre több lett az érdeklődő, akik kíváncsiak voltak, hogy meg lehet-e kóstolni?





Amit aztán a szervezők teszteltek le...

...és a pozitív válasz után elkezdték a bontást a szikszói legények!




A húst utána egy hagymás lében megfőzték és kiporciózták.



Délután 3 órára aztán sok ember összegyűlt, hogy megkóstolja, hogy milyen is az ökörhús, szósszal és savanyúsággal. El is fogyott a több száz adag, az ökör is lesoványodott!
A végére álljon itt Tóth Imre szikszói ökörsütő mester csapata, akik véghezvitték ezt a tettet.







2016. december 1., csütörtök

Fényes Balaton


Novemberben a Balatonnál jártam és találtam egy olyan helyet, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a tóra. Hideg, szeles idő volt, a Nap bújócskát játszott a felhőkkel és változatosnál változatosabb fényeket varázsolt a vízre.

Mintha egy színpadi fénymester alakította volna az effektusokat, a porondon újabb és újabb helyeken gyúltak fel a reflektorok világító csóvái, melyek hol hosszan elnyúlva jelentek meg, hol lehatárolt körökben és oválisokban és más amorf alakzatokban.

Az árnyék és fény játékosan kergette egymást, beleharaptak egymásba, majd felülírták a kialakult formákat és újakat hoztak létre.
A fények vándorlása sosem szakadt meg, a festő   fáradhatatlanul vezényelte varázspálcájával az égi résztvevőket...
 
















2016. november 21., hétfő

Ha október, akkor Erdély...


Az október újra Erdélyben talált, Kalotaszentkirályról kiindulva kerestem eddig nem ismert tájakat. Ezeket találtam:




















2016. október 29., szombat

Nyárvégi tájak


Nyár közepétől sokat jártam tájat fotózni, ezekből teszek ide egy csokorravalót:

Aratás

Hajnali játék

Alkonyat előtt

Az autó

Napraforgók

Tenger

Vadászles



2016. július 1., péntek

Búzavirág szemű babám kebele...


Nyár van. A búzatábla hosszan elnyúlik a hegy alatt, ahol állok s amikor fúj  a szél, meg-megsuhintja a zöldessárga szálakat, amelyek között itt-ott egy búzavirág tűnik fel.
A fuvallatok amilyen ütemben hol hosszában, hol keresztben simogatják a domboldalt, a búzaszálak úgy hajladoznak engedelmesen, az égi karmester vezénylése szerint.

A címben lévő széki (Mezőség, Erdély) dal sora jutott eszembe...

Búza közé száll  a dalos pacsirta
Hogyha magát már odafent kisírta

Én is szállnék, száll a lelkem zokogva
Leszállani nem szállhatok sehova 

Nem fogad bé, hova szállnom kellene
Búzavirág szemű babám kebele







2016. május 16., hétfő

A XIX. század fuvallata


Május 8-án egy kicsit a XIX. század jött vissza Gyöngyösre, viseletek, játékok, régi tűzoltó szerkezetek egy piaci forgatag képében. Leginkább  szerintem  a gyerekek élvezték a dolgot...